1. tétel. Az ókori kelet és távol kelet kultúrája

A történészek sokáig azt hitték, hogy az emberiség története Európában kezdődik, de amikor feltárták az ázsiai kultúrákat és a mezopotámiai városokat rájöttek, hogy a kultúra bölcsője Elő-Ázsia. A neolit kori gyűjtögető halász vadász emberből kialakul az állattenyésztő, növénytermesztő, kézműves iparos ember, kinek életében nagy szerepet játszott a vallás. A mágikus szertartásokból kialakult az egységes vallás és hitrendszer. A totemállatokból ember alakú istenek, végül isteni jogokkal felruházott királyok lettek. A vallás, a túlvilági hit erőt adott az embereknek.

Az ókori kelet népeinek vallása a zsidóságon kívül politeista (több istenhitű) a zsidóság: monoteista, egyistenhitű).

A papok komoly tudományokkal is foglalkoztak: matematika, csillagászat, geometria, írás, gyógyítás. Egyiptomban és Mezopotámiában a csillagászatot főleg naptárkészítésre használták. A szökőévet nem ismerték. A naptárkészítés szolgálta a vallási ünnepek idejének kiszámítását, a mezőgazdasági munkák idejének és például a Nílus áradásának meghatározását. A matematikában megszülettek a mértékegységek és a számrendszerek. Bonyolultabb matematikai műveleteket (hatványozás, gyökvonás, csonka gúla köbtartalmának kiszámítása) is ismertek. A mezopotámiai 60-as számrendszert még ma is őrizzük, pl.: fokbeosztás, időszámítás.

Először az írás képírás volt, lerajzolták a tárgyat, és csak később, a föníciaiak alkották meg a hangjelölő írást. A gyógyítás szintén a papság tudománya volt. Általában a sebek, törések, ficamok ellátása volt a feladat. Elég jól ismerték a szervezet működését. Az egyiptomiaknál nagy szerepe volt a holttest megőrzésének, ezért balzsamozták azt.

Az ókorban hatalmas templomok, gigantikus piramisok épültek, amelyek még ma is léteznek. Ekkora építményeknél komoly tudományos ismeretekre volt szükség. A szobrászat és a festészet is fejlődött.

Mezopotámia államai

A Tigris és az Eufrátesz folyók közötti terület. Nagy része sivatag, félsivatag, amelyekre keskeny sávban a folyók terítettek termékeny iszapot. Itt kezdték el először csatornák, gátak révén öntözéssel termővé tenni a földet. Ezeken a területeken gabonát, gyümölcsöket, zöldségeket termesztettek. Szarvasmarhát-juhot tenyésztettek. A fa kő és fém nyersanyagokból hiányt szenvedtek, ami ösztönzőleg hatott a kereskedelemre. A sumerok a Kr.e. 4. évezred közepén vándoroltak Mezopotámia déli részére. Kr.e. 3. évezredben létrejöttek városállamaik (Ur, Uruk, Lagas). A vallásnak meghatározó szerepe volt a közösség megszervezésében, így a városállamok élén papkirályok álltak. A társadalom zömét a közrendű szabadok alkották. A rabszolgaság kezdeti fokon állt még ekkor, így a rabszolgák csak kisegítő munkát láttak el.

Államformájukra a despotizmus ( az uralkodó totális jogokkal felruházott személy ) a jellemző, gazdaságát templomgazdaságnak. A központ a templom volt, a termények raktározását, elosztását és a kereskedelmet is innen irányították. A despotikus államnak sok írástudóra volt szüksége, ennek érdekében iskolát alapítottak, amit a tábla házának, edubba-nak neveztek. Gyakorlásként hosszú szövegeket másoltattak velük pl. Gilgames eposz. Ékírással írtak (Kr.e. 3000 körül alakult ki), ami leegyszerűsödött képjelekből (piktogramokból) áll. Az írnokok nádszál háromszög alakúra vágott végével balról jobbra agyagtáblákba vésték a jeleket, majd a táblákat kiégették. 2400 körül a Sumér birodalmat az Akkád birodalom váltja fel. 2000-ben létrejön az Óbabiloni birodalom, ami Hammurápi törvényeiről híres. E törvények a tulajdont és a rendet védték.  „ Igazságos ítéletek” gyűjteménye. Megjelenik benne a talio elv, szemet szemért fogat fogért. Holdnaptárt használtak (12 holdhónap egy év), és a 60-as számrendszert. A hitvilághoz kapcsolódik legjelentősebb építményei, az agyagtéglából emelt zikkuratok, toronytemplomok.

Egyiptom

Egyiptom Afrika északkeleti részén, a Nílus alsó folyása mentén terül el. Az élet szorosan kapcsolódott a Nílushoz, az évszakok rendjét is a folyó áradásai határozzák meg: áradás, sarjadás, forróság. A Kr. e. 4. évezred végére létrejött az öntözéses földművelés. A folyó iszapja évente megújította a föld termelőerejét így az nem ment tönkre az öntözés és az árvizek következtében. Legfőbb építő és alapanyag a kő volt.

Az ókori egyiptomiak életében kiemelkedõen fontos szerepe volt a vallásnak, ezért is válhatott a papság a társadalom egyik vezető rétegévé. Kr.e. 2900 körül lett egységes az Egyiptomi Birodalom (Felső-Egyiptom uralkodója meghódította Alsó- Egyiptomot).

Óbirodalom: Kr. e.2700-2200

A fáraó despotikus hatalommal rendelkezett. Istenként tisztelték. Az uralkodó a papságra és a hivatalnokokra (írnokokra) támaszkodott, a termelő munkát a közrendű szabadok végezték. A szerszámok többsége ekkor már rézből készült. Ekkor jöttek létre a piramisok, amik a fáraó sírhelyeként szolgáltak és annak korlátlan hatalmát jelképezték.

Középbirodalom: Kr. e. 2060-1780

Óbirodalom felbomlása. Megnőtt a jelentősége a tartományok kormányzóinak. Korlátlan fáraói hatalom, azonban a vezető réteg már saját birtokkal is rendelkezett. Megnőtt a városok szerepe is a bronzkorban.

Új-birodalom: Kr.e. 1550-1000

A meggyengült középbirodalmat vasfegyverekkel felszeret hükszószok (törzsek) rohama döntötte meg. Évszázados uralmuk után az őslakók Théba városából kiindulva létrehozták az Újbirodalmat. Az önállóság fellendülést okozott: ekés földművelésre tértek át, öntözés fejlesztésére saduf (gémeskútszerű vízemelő), új állatfajták: juh, teve, lótenyésztés, Vaskor, vas eszközök, égetett tégla. A megerősödő Egyiptom hódításokba kezdett, ezekben a hadjáratokban a vezető rétegé lett a főszerep–> társadalmi-politikai jelentőségük nőtt.

- elterjedt a rabszolgatartás.

- egyiptomi nagyhatalom kora ez az időszak.

- Ammon papság hatalma megerősödött, és a központi hatalom gyengült.

- Népvándorlások és a tengeri népeknek nevezett népcsoportok végül elözönlötték Egyiptomot is, ami végül elveszítette nagyhatalmi szerepét. Papiruszra írtak, 3 féle írástípusuk volt. Bevezették a 365 napos naptárat, Matematikai és geometriai ismereteiket az építészeti alkotások is jelzik.  Az egyiptomi orvosok messze földön híresek voltak. Elsődlegesen a sebészet fejlődött, de komoly ismereteik voltak az emberi test felépítéséről (vérkeringés), a belső szervekről stb., melyeket főként a múmiák készítése során szereztek.

Ugyancsak kiemelkedő az egyiptomi szobrászat. A fáraók szobrai általában monumentalitásukkal hívják fel magukra a figyelmet. A szobrok a fáraók hatalmát jelképezik, az örökkévalóság nyugalmát sugározzák, szimmetria, mozdulatlanság jellemzi őket. Az egyiptomi festmények a mindennapi élet számos jelenetét örökítették meg. Különlegességüket az adja, hogy általában az arcot profilban, a váll-mellrészt pedig szemből ábrázolták.

India

Területe az Indusfolyó völgyében van. Fejlettsége a mezopotámiai és egyiptomi kultúrával vetekedett. A dravidák éltek és gazdálkodtak itt.  E kultúra gazdasági alapja az öntözéses földművelés volt ( árpa, búza), eszközei elsősorban bronzból készültek. Valamilyen romlandó anyagra írtak, így írásukat nem sikerült megfejteni. Kőből és téglából épült városaik voltak. Derékszögben elágazó utcáik és minden utcában vízvezetékük volt. Minden házban volt kút, fürdőszoba, WC.

I.e. 1500 körül az árják benyomultak az Indus völgyébe és leigázták az őslakosokat. A társadalmat mereven elkülönülő, nagy csoportokra, úgynevezett kasztokra osztották. A kasztok: papok, katonák, termelők, súdrák (az előző három réteget szolgálók, valamint az ötödik csoport, az érinthetetlenek, a páriák. Ezekbe a kasztokba csak beleszületni lehetett. Földműveléssel, állattenyésztéssel, réz- és bronzművességgel, gyapotfonással, szövéssel, kereskedelemmel foglalkoztak (textíliák, fűszerek kivitele). India területén az i.e. I. évezredben sok kisebb-nagyobb árja királyság alakult. Az egész Indiát felölelő birodalom Asóka király idején jön létre, de ez nagy vérontásba került.

Két jelentős vallás alakult itt ki. A brahmanizmust sokistenhit (politeizmus) jellemezte. Három fő isten: Brahma (teremtő), Visnu (megtartó) és Siva (a pusztító).

- A világ megváltoztathatatlan, akár a kasztrendszer, a változásra csak a halál után volt lehetőség.

- Lélekvándorlás.

Buddha: Kr.e. VI. század. Tanításának lényege, hogy a boldogságot a vágyainkról való lemondással érjük el.

Kína

Nehezen járható hegységek által körülzárt alföld, amelyet két nagy folyó vize táplál, a Huang-ho és a Jangce. Fő terménye a rizs. Kr.e.3.század: Sárga folyó mentén kialakuló első városállamokat a Csin uralkodók szervezték egységes birodalommá. Jellemzőek a szigorú törvények, és Csin Si Huang-ti, az első császár belekezdett a kínai nagy fal építésébe, ami közrendű szabadok építettek. A Csin dinasztiát megdöntő Han dinasztia idején Kína világbirodalom lett. A birodalom gazdasági élete felvirágzott, öntözéses gazdálkodás, vetőgép, eke, kézművesipar, vaskészítmények, selyemipar, porcelán. Ezek fontos kiviteli cikkek. Selyemút. Az iránytű a puskapor és a rakéta kínai találmány. Kialakult a kínai képírás, jelrendszerük miatt a szóírásnál nem jutott tovább. Papírra írtak.

Kr.e. 6. század: 2 elvont vallási filozófiai rendszer:

-          Konfucius a hagyományok, a felsőbbség, az idősebbek a család tiszteletére tanított.

-          Lao-ce: Belső lelki és testi béke megteremtésére törekedett.

Az egyistenhit kialakulása

Salamon halála után az ország két részre szakadt: az északi Izraelre, és a déli Júdeára. A Romló életkörülmények, és a vezetői réteg eltávolodása Jahve kultuszától elégedetlenséghez vezetett. Látnokok jósok léptek fel, magukat prófétáknak, isten szóvivőinek mondták, a népet maguk köré gyűjtve Isten büntetését jövendölték az idegen istenek tisztelete miatt.

Ekkortájt megerősödő Asszír birodalom elfoglalta Izrael fővárosát. A lakosság nagy részét Asszíriába hurcoltál, Júdea teljes meghódolás és adófizetés árán menekült meg. Az egység érdekében Urai kiegyeztek a prófétákkal, és Jahvét ismerték el a zsidók egyetlen Istenének.

Az Újbabiloni Birodalom legyőzte Júdeát, feldúlta fővárosát, Jeruzsálemet, és lerombolta a zsidók szentélyét. A babiloni fogságnak az Újbabiloni Birodalmat megdöntő perzsák vetettek véget, akik hazaengedték a zsidókat, akik újjáépítették szentélyüket. A fogság alatt azonban jelentős változás történt a vallási életükben: Jahve a zsidók felett uralkodó egyetlen istenségből a mindenség teremtőjévé és a földkerekség egyetlen istenévé vált.

About these ads
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) 1. tétel. Az ókori kelet és távol kelet kultúrája bejegyzéshez

  1. Nagy Emese szerint:

    Nekem nagyon sokat segített. Egyszerűen és pontosan van megfogalmazva, helyesírási hiba nélkül. Köszönöm szépen. :)

  2. gaaraati szerint:

    Sokat segít nekem is.
    Érthető és legalább tudok tanulni az iskolában is a töri felvételimre.
    Köszönöm szépen ! :) ;) ^^

  3. Nagyon szépen össze van szedve minden. Sokat segített. Köszönöm!! :D :)

Hozzászólás

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

You are commenting using your Twitter account. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

You are commenting using your Facebook account. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

You are commenting using your Google+ account. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s