9. tétel: Az iszlám vallás és az arab világ

Az Arab-félsziget jelentős részét nomád arabok, beduinok lakták. Törzsi csoportokban éltek a száraz sivatagos területeken és egymás ellen harcoltak az oázisok legelőiért. A Tömjénút mentén virágzó kereskedő városok jöttek létre, közéjük tartozik Mekka, amely ősi zarándokhely is volt: itt őrizték a kocka alakú épületben (Kába) a Fekete követ (meteoritdarab).

Mohamed (570-632), Mekkában élő kereskedő beutazta Arábiát. 610-ben látomásainak hatására új tanokkal lépett fel. Elgondolásai az arab hagyományok mellett az utazási során megismert zsidó és keresztény vallásra épültek. Mohamed a végítéletről beszélt, és az egyetlen Isten, Allah hatalmáról. Tanításában központi szerepet kap az egység gondolata. Az iszlám jelentése: teljes meghódolás, engedelmesség Istennek. Egyistenhívő vallás, de nem alakult ki bonyolult hittana és erős papi szervezete.

Mohamedet a szegények támogatták, a kereskedők elűzték. Medinában, egy közeli városban menedékre, és támogatókra talált. A Mekkából való kivonulás, a hidzsra éve (622), vált a mohamedán időszámítás kezdetévé. Medinában erősödött meg az új hit. Mohamed rövidesen kiegyezett a mekkai kereskedőkkel, és miután vallási előírássá tette a kába tiszteletét (ez a világ közepe és első szent helye) és a mekkai zarándoklatot, visszatérhetett városába. Szent könyve a korán, lényege a monoteizmus.

Öt parancsolat:

  1. Allahban, az egyetlen Istenben, s prófétájában, Mohamedben való hit.
  2. Napi ötszöri ima a szent város, Mekka felé fordulva. Ezt rituális mosakodás előzi meg.
  3. Kötelező alamizsnaosztás a szegények támogatására.
  4. A Ramadán havi böjt betartása
  5. Zarándoklat Mekka városába.

Fontos előírás a hit terjesztése minden eszközzel. Az iszlám egyesítette az arab törzseket, így lehetővé tette a hódításukat: a Közel-Keleten kialakult hatalmi űrt az arabok töltötték ki, ugyanis a térség két nagyhatalma Bizánc és az Újperzsa Birodalom a VI. század első felének egymás elleni harcaiban kimerültek. Az agyonadóztatott tömegek szinte szabadítónak tekintették az arabokat. Alig egy évszázad alatt létrejött a Hispániától Indiáig terjedő Arab birodalom. A VII. század végére az Omajjád dinasztia hadai keleten már az Indus völgyében jártak. Közép Ázsiában behódolt Szamarkand, a Selyemút menti gazdag kereskedőváros.

A harcosokat lelkesítette, hogy a dzsihád során elesettek azonnal a Paradicsomba kerültek. Az arab előretörést a frankok (Poitiers, 732) és Bizánc (740) állították meg.

A papság nem közvetített isten és az emberek között, a pap, imám csupán vezeti a közös imát. Az iszlám összeolvadt az államhatalommal. Mohamed utódai, a kalifák, egy személyben vallási és állami vezetők voltak. A kalifák despotikus uralkodókká váltak, akik elvben minden föld birtokosai voltak. Az arab katonai vezetőrétegből kialakult földbirtokos arisztokráciára támaszkodtak. A szolgálati birtok rendszere biztosította központi hatalom erejét. A földeket a szabadok és részben a rabszolgák művelték meg. A városok virágzásnak indultak az arab kézben lévő közvetítő kereskedelem jelentős részének következtében. Nem voltak külön törvényeik, a bírók, a kádik a Korán alapján ítélkeztek.

 

A VIII. század közepétől az Abbászida – dinasztia idején virágzó korszak kezdődött. fellendült a kereskedelem, a Kelet városai meggazdagodtak, és rendkívül fejlett kézműiparágak tették híressé egy-egy város nevét, például a Damaszkuszi acél, vagy a Muszol: muszlin szövet.

Az iszlám türelmes volt más kultúrákkal szemben. Arab fordítás készült az ókori görög-római (antik), a zsidó és más keleti kultúrák alkotásaiból. Ezek eredményezték az arab tudományosság fellendülését, a matematikában (algebra), a csillagászatban és a kémiában (elixír, alkímia). Az arab kultúra megőrizte az antik műveltséget.

Azonban a hatalmas területet idővel nem sikerült egybe tartani, (előbb a szélső terültetek szakadtak le, majd a belső egység is felbomlott) azonban nem adták fel a X. században, és újabb hódításokba kezdtek.

About these ads
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Hozzászólás

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s